Események

22
2017. november 22., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

nnn

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2017. november 22-én nyílt napot tart. A Kar vezetői érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a Vízépítési és Vízgazdálkodási, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet bemutató órák keretében ad ízelítőt az oktatás mindennapjaiból az érdeklődőknek.

 

21
2017. október 21., szombat

A Duna Múzeum és a Játékkunyhó közös játékra hívja a kalandorokat!

plak3_sm

Részletek a csatolt plakáton olvashatóak:

24
2017. október 24., kedd

Hidrológiai Emlékpark avatás Kaposváron

HEK_sm

Kaposvár város árvízi biztonságát meghatározó árvízcsúcs-csökkentő komplexum üzemi területén lévő szép, parkosított területen hozta létre a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Somogy Megyei Szervezete az MHT megalakulásának 100. évfordulója és a Területi Szervezet megalakulásának 45. évfordulója tiszteletére a Hidrológiai Emlékparkot.

24
2017. június 24., szombat

Múzeumok éjszakája - Duna Múzeum

plakat_sm

Az idei esztendőben 15. alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. A programhoz a Duna Múzeum is csatlakozik.

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Szemben az árvizekkel, avagy az 56'-os megemlékezés margójára

2017. október 20., péntek 19:44

A magyar nemzeti emlékezetben október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, alighanem mindannyian erre emlékezünk. A Budapesti Műszaki Egyetemről induló diákok békés tüntetésével kezdődött, szinte fülünkben cseng az agitációs rigmus „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!”. A forradalom október 23-án kezdődött, és november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának leverésével fejeződött be.
Azt kevesen tudják, hogy éppen ma 10 éve, 2007. október 23-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács Árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Irányelve, melyet a vízügyi szakma Árvízi Irányelvnek nevez. Az évforduló önmagában nem méltó arra, hogy együtt nyerjen említést az ’56-os eseményekkel, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Irányelv utat tört nemzetközi és hazai szinten egyaránt az árvízi kockázatok megelőzésében és az árvíz okozta károk mérséklésében.
Az EU direktíva megalkotása több előzményre vezethető vissza. Ismert tény, hogy a szociális és gazdasági fejlődés következtében kialakuló területhasználati változások miatt a kárpotenciál folyamatosan emelkedik az ártereken, emellett az árvízveszély mind a gyakoriság, mind az emelkedő árvízszintek tekintetében egyre nő a természeti folyamatok változásának és az emberi beavatkozások hatásainak következtében. Ez számos esetben tapasztalható volt az elmúlt két évtizedben Európa szerte levonuló, súlyos károkat okozó rekordárvízi események során.
Az előzmények fontos állomása, hogy 2002-ben Koppenhágában az Európai Unió, Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatói döntést hoztak ”Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlat dokumentuma” elkészítéséről.
Szintén 2002-ben, a „Budapesti kezdeményezés a regionális együttműködés erősítésére” nemzetközi konferencia zárónapján közös nyilatkozatot fogadtak el Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Brandenburg tartomány miniszterelnökei, Ausztria külügyminisztere és más magas rangú vendégek részvételével „Budapesti Kezdeményezés a fenntartható árvízkezelésre irányuló regionális együttműködés erősítésére” címmel.
Mérföldkő volt az ICPDR Duna-medence szintjén elkészült Árvízi Cselekvési Programja. A Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló Szófiai Konvenció által létrehozott Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) 5. ülésén (Bécs, 2002) úgy határozott, hogy állandó Árvízvédelmi Szakértő Csoportot (FP EG) hoz létre a Duna Vízgyűjtő Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Tervének kidolgozása és az Európai Bizottság LISFLOOD korai riasztó rendszere Duna-medencében történő bevezetésének és alkalmazásának elősegítésére. A Cselekvési Programot az ICPDR Miniszteri Értekezlete 2004. december 13.-án jóváhagyta.
Tekintettel az előzményekre, valamint az Irányelv 25 pontba szedett preambulumára, a fenntartható fejlődés, a megelőzés, a partnerség és a szolidaritás jegyében az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az Irányelvet, és végrehajtását minden tagállam részére kötelezővé tette. Az intézkedés célja az egységes szemléletű árvízi elöntési kockázatkezelés kidolgozása az EU területén.
Az Irányelv a vizek többletéből adódó elöntések – árvizek, belvizek, völgyfenéki elöntések, villámárvizek – kezelését európai szinten kockázati alapokra helyezi. A koncepció tartalmazza az országos kockázatkezelési célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat, a szükséges intézkedéseket. Továbbá tartalmazza az egyenlő biztonság elvén alapuló gyakorlatról való áttérést a kockázat kezelésre, a defenzív katasztrófakezelésről a megelőzésre, a mérlegelt és differenciált biztonság elvére.
Az előírások teljesítése a vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe tartozik, magyar jogrendben illesztése a 178/2010. (V. 13.) kormányrendelettel történt meg. Az első ciklus hazai végrehajtására az OVF koordinálásával megvalósult az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” projekt, mely magába foglalta a metodika kidolgozását, a szükséges adatok beszerzését, az előzetes kockázatbecslést, a veszély-és kockázati térképek valamint a kockázatkezelési terv készítését.
A kockázatkezelési terv egy átfogó szakpolitikai stratégia, a „Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia” (KJT) része, mely a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve.
A dokumentum az alkotmányos alapelvekhez, a hazai és EU szabályozáshoz, a már elkészített egyéb stratégiákhoz, tervekhez, programokhoz (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, EU Duna Régió Stratégia, stb.) illeszkedik.
Idén megkezdődött az Irányelv végrehajtásának második ciklusa, mely az eredmények felülvizsgálatát foglalja magába.
Az árvízi kockázatkezelési terv készítése és a felülvizsgálat során egyaránt figyelemmel vagyunk az EU Víz Keretirányelvvel való harmonizáció megteremtésére. Ezt a tervezési munkák folyamatos koordinációjával biztosítjuk, mivel az árvízkockázat-kezelési tervezés és a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés is ugyanazon intézményrendszerben készül, az OVF irányításával a Vízügyi Igazgatóságok szakmai részvételével. A felülvizsgálat az Irányelv 14. cikkének megfelelően és annak mellékletében részletezett információ tartalommal készítendő el figyelemmel a Bizottság által kiadott és a Víz Igazgatók által elfogadott „közös végrehajtási stratégiai útmutatókra”.
Szakmai célkitűzéseit és műszaki tartalmát a vízügyi ágazat úgy kívánja meghatározni, hogy a határozatban megjelölt szakmai elvárások teljesítése mellett, a projekt előmozdítsa az árvízi kockázatok értékelésének és kezelésének módszertani továbbfejlesztését, a különböző nemzetközi ajánlásokban is megfogalmazott integrált vízgazdálkodás-fejlesztés irányába történő lépések megalapozását.

Írta: Csengeriné Veczán Éva, Országos Vízügyi Főigazgatóság

Utolsó módosítás: 2017. október 20., péntek 19:49