Események

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

9
2021. október 9., szombat

A Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén megalakított Települési Önkéntes Mentőcsoportok újraminősítése – 2021. október 9.

DSC_0049_sm

Az eseményen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Kovács Tibor szakaszmérnök-helyettes vett részt mint előadó, a Dunaszekcsői Örökségház épületében.

 

Az előadás témája: Elméleti felkészítés általános katasztrófavédelmi (polgári védelmi), honvédelmi és árvíz elleni védekezési ismeretekből. (Előadók: Oláh Tibor tű. ezredes, Kovács Tibor a DDVIZIG képviselője).

4
2021. október 4., hétfő

VÉRADÁS A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGON – 2021. 10. 04.

Veradas-logo

Folytatódott a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által már hagyományosnak mondható véradó kampány, melynek alkalmával október 4-én (hétfőn) az Országos Vérellátó Szolgálat Pécsi Regionális Vérellátó Központja – a Magyar Vöröskereszt támogatásával – kitelepült igazgatóságunk központi épületébe, idén immár harmadik alkalommal.

21
2021. szeptember 21., kedd

Vízrajzi mérőgyakorlat Miskolcon – szeptember 21-23.

DDVIZIG_2021_09_30_Vizrajzi_sm

A 2021-es évben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vendégeiként vettünk részt a hagyományosan minden évben megrendezett vízrajzi mérőgyakorlaton, szeptember 21. és 23. között.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Mesterséges tavak az Orfűi-völgyben

2021. augusztus 09., hétfő 12:28

A Vízfő-forrás a Megyek legnagyobb, bár ingadozó hozamú kútfője – a Nyugat-Mecsek karsztvizét csapolja meg. Vízgyűjtő területe megközelíti a 16 km2-t, vízjárása a csapadék függvényében változik, az évi 1 millió m3 mellett már napi 100.000 m3 -es hozamra is volt példa. Az Orfűi-tavak vízutánpótlását biztosító forrás a nyári időszakban az üdülőterület ivóvízellátásához is hozzájárul.

Az 1950-es években KESSLER Hubert (1907-1994) kezdte meg – szivattyús vízszintsüllyesztéssel – a forrás mögötti barlangrendszer kutatását. Az első termet sikerült föltárni, de egy szifon megakadályozta a továbbjutást. Miután VASS Béla mérnök vezetésével – a KESSLERÉHEZ hasonló módszerrel – sikerült átjutni a medencén, elérték a jelenlegi végpontot jelentő III. szifont, melyen – mivel 18 méter mélységben ellaposodik – a búvárok nem juthattak tovább.

Az Orfűi-tó, illetve tórendszer kialakítását az akkori megyei vezetés, személy szerint PALKÓ Sándor (1911-2001) megyei tanácselnök szorgalmazta (mellszobra ma a Pécsi-tó parti sétányán áll, alkotója TRISCHLER Ferenc.) Pécsnek ugyanis nem volt – és ma sincs – pihenésre alkalmas, nagyobb vízfelülete, noha ezt a déli nagyváros lakossága nagyon is igényelte. Ugyanakkor a Pécshez közel fekvő, festői Orfűi-völgy – már csak előnyös topográfiai adottságai miatt is – előnyösnek mutatkozott tó (vagy akár tavak) létesítéséhez.

A tíz hektáros, üdülési célokat szolgáló Orfűi-tó volt az első völgyzárógátas létesítmény, még 1963-ban. Négy év múlva készült el a 75 hektáros Pécsi-tó, majd az 1971-ben kiépített, 29 hektár kiterjedésű Herman Ottó-tó, végül pedig 1973-ban a 15,5 hektáros Kovácsszénájai-tó. Az utóbbi két vízpart kissé távol esik az üdülőterülettől – lévén mindkettő természetvédelmi területnek számít –, környékük éppen ezért a horgászok paradicsoma.

Az 1960-as évek végén vetődött föl az ötlet, hogy a Vízfő-forrás esetleg vízellátási célra is hasznosítható. Ekkor még a mainál jóval kisebb volt az üdülőterület ivóvízigénye, ezért úgy gondolták, hogy a forrásból biztosítják Komló vízellátásának egy részét, a Kőlyuknál (Mánfa) kiépített vízkivételi és vezetékrendszer felhasználásával. VASS Béla és munkatársai olyan megoldást dolgoztak ki, amely szerint nem kell megépíteni nehéz terepviszonyok között a teljes vezetéket, csak a Kőlyuk barlangrendszerének a vízválasztóhoz legközelebbi víznyelőjéig. A forrásig aztán a – máig sem bejárható – barlangjáraton keresztül jutott el a víz.

A BARANYATERV mérnökei készítették a kiviteli terveket, köztük a turisztikai látványosságként ma is közismert forrásházét, melyet a tervező, CSETE György Ybl-díjas építész Tulipánháznak nevezett.

A műszaki megoldás egyedülálló volt a maga korában; s azóta sincs hasonlóról tudomásunk. A rendszer ma már nem üzemel; csak a nyári időszakban, az üdülőterület ellátására használják fel a Vízfőből nyert forrásvizet.

Orfű külterületén, a közeli hegyoldalban – részben vízzel, részben levegővel kitöltött üregrendszerből – tör fel a Sárkány-kút időszakos karsztforrása, amikor a levegődugóénál nagyobb a nyomása. A helyi monda szerint egy, a barlangjába beszorult sárkány próbálja időről időre elhengergetni a vízzel a bejáratot elzáró sziklatömböt. MELOCCO Miklós szobrászművésznek a forrás közelében felállított sárkányszobra vandál pusztítás áldozata lett.

Az egyik tó névadóját, a felvidéki Breznóbányán született HERMAN Ottót (1835-1914) több tudományág is magáénak vallja. Nem alaptalanul nevezik őt az „utolsó magyar polihisztornak”: bár legtöbbet a madarakkal és pókokkal foglalkozott, a tudományos nyelv megújításában és a politikai újságírásban is maradandót alkotott. Jelentős volt a halászattal kapcsolatos műve, mellyel néprajzi kutatásait alapozta meg. Az ő javaslatára vezették be 1906-ban a Madarak és Fák Napját. Emlékművét a Pécsi-tó gátjának nyugati végén találjuk.

Források: A DÉDUKÖVIZIG adatai. Pécs, 2008.
www.geocaching.hu
www.vendegvaro.hu

111 Vízi emlék Magyarországon, 102-103. oldal (A könyv elkészítését és megjelenését lehetővé tette: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Szakállamtitkársága, Kiadó: Közlekedési Dokumentációs Kft., 2008.)

A Pecsi-to a Balazs-hegyi kilatobol

Fotó: Geocaching.hu



Orfu 20182 002.jpg

Orfu 20114 032.jpg

Fotók: Szappanos Ferenc



 

Utolsó módosítás: 2021. szeptember 21., kedd 07:50