Események

23
2022. április 23., szombat

Föld napja a Tettyén – 2022. április 23.

Ezen a héten szombaton (23-án) a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is sok szeretettel vár mindenkit a Föld napján, a tettyei romoknál felállított pavilonjában, 10 órától 17 óráig.

28
2022. április 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete tanulmányutat szervez – 2022. április 28-án, csütörtökön

logo_MHT_sm

A tanulmányút programja itt megtekinthető:

12
2022. április 12., kedd

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete előadóülése és klubnapja – 2022. április 12-én

logo_MHT_sm

A szakmai nap programja innét letölthető:

22
2022. március 22., kedd

Online gátőrfutás az ÉDUVIZIG szervezésében – 2022. március 28.

274740071_333239828839465_736504527671261384_n_sm

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – hasonlóan a 2021. évihez – idén is online formában hirdette meg az immár hagyományosnak tekinthető gátőrfutását. A Víz Világnapján, azaz március 22-én indult verseny 2022. április 22-ig, a Föld Napjáig tart.

 

Lehet csatlakozni!

23
2022. március 23., szerda

Víz Világnapi rendezvény a Völgységi Múzeumban, Bonyhádon – 2022. március 23-án, szerdán

Volgysegi Muzeum_Bonyhad_sm

Dr. Nagy Gábor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felszíni vízkészlet-gazdálkodási referense tart előadást Vízgyűjtő gazdálkodás és modellezés címmel a bonyhádi Völgységi Múzeum Víz Világnapi rendezvényén, március 23-án (szerdán) 15.30 órától.

25
2022. március 25., péntek

Láthatóvá tenni a láthatatlant – konferencia a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete Konferenciát közvetít, Klub Napot szervez 2022. március 25-én pénteken 11.00 - 13.00 óra között, ahol online formában tekinthető meg a Magyar Hidrológiai Társaság országos szakmai konferenciája a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról.

10
2022. március 10., csütörtök

Az Ős-Dráva projekt záróeseményén nyílt meg Mánfai György fotóművész Rejtőzködő kincsek – Ormánság című kiállítása Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban – 2022. március 16.

275488519_4988394224529182_5899159999393895323_n_sm

Március 10-én nyílt meg az a kiállítás, mely az Ormánság rejtőzködő kincseit mutatja meg Mánfai György fotóművész lencséjén át. A kiállításnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpontja adott helyet Szaporcán.

2
2022. február 2., szerda

VÍZ VILÁGNAPI ALKOTÓPÁLYÁZATI FELHÍVÁSAINK – #WorldWaterDay

WWD-GENERIQ-CMJN_Magyar_negyzetes_sm

A Víz Világnapja alkalmából a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Akadémiai Bizottság Műszaki és Földtani Tudományok Szakbizottsága Vízgazdálkodási Munkabizottsága, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya és Somogy Megyei Területi Szervezetei közösen alkotópályázatokat hirdetnek.

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Helyi vízkárelhárítási rendszerek

2013. november 19., kedd 15:55

Helyi vízkárelhárítási rendszerek

A vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a túl sok vagy túl kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magába.

Helyi vízkár elhárításon általában a védművek hiányában keletkező káros elöntéseket, és az ezek elleni védelmi tevékenységet értjük, mely a Vízgazdálkodási törvény értelmében belterületen az érintett önkormányzat, külterületen az érdekeltek feladata.

Dombvidéki területeken a hirtelen kialakuló, heves lefolyású helyi vízkárok jellemzőek, melyek viszonylag rövid idő alatt lezajlanak. A nagymennyiségű csapadék az idő rövidsége miatt a vízelvezető árkokon, vízfolyásokon nem képes a mederben lefolyni, továbbá magával ragadja a talaj felső laza rétegét, megbontja a termőréteget. A hordalék a nagy mennyiségű víz mellett veszélyezteti a települési infrastruktúrát és a mezőgazdasági területeket. A vízfolyásokban a nagy mennyiségű víz kiépített árvízi védelem hiányában elönti a környező területeket, és a vízfolyások műtárgyaiban is kár keletkezhet.

A síkvidéki települések főként a folyók ármentesített területén helyezkednek el. A gátrendszerek kiépítése viszont csökkenti az árvíztől védett területek természetes lefolyását, mely a kis lejtésű sík területeken belvíz kialakulásához vezethet. Egy hosszabb csapadékos időszak, illetve a területre jellemző magas talajvíz fokozza a belvíz kialakulásának lehetőségét, mely tartós jelenléte esetén károsítja a mezőgazdasági kultúrákat.

Speciális helyzetet teremt a Balaton esetében a magas tó vízszint és a csapadékos, szeles időjárás együttes hatása a déli parti településekre. Az erős északi szél hatására a Balaton víztükre a déli part felé megdől, melynek nagysága elérheti a 40-50 cm-es értéket, továbbá a szél hatására keletkező, szintén 40-50 cm-es hullámok átjutnak a kiépített parton és a védett, mélyebb területen összegyűlnek, elöntéseket okoznak.

Az alkalmazható védekezés eltér attól függően, hogy dombvidéki vagy síkvidéki helyi vízkár ellen kell védekezni.

Dombvidéki területeken a gyors vízlevonulás miatt a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Záportározók építése nagyban növelheti a települések biztonságát. A mederben lévő és a lefolyást gátló anyagok gyors, azonnali eltávolítása segíti a vizek elfolyását, a vízkárok csökkentését.
Síkvidéken kialakuló belvíz ellen általában vízkormányzás alkalmazható sikeresen. A vízkormányzás magában foglalja a vizek elosztását a levezető árkok, csatornák között, vízvisszatartást és későbbi levezetést, szivattyúzást a mélyebb területekről a védműveken keresztül. Fontos a csatornák karbantartása, medrek kotrása, esetleges szűk keresztmetszetek elbontása, átépítése a megfelelő szállító kapacitás érdekében.

A Balaton déli parti településein kialakuló helyi vízkár az ismert mélyebb település részeken fordulhat elő a part mentén, és a déli parti vízfolyások torkolatának közelében. A partvédelem és kapcsolódó művei a Balaton 110 cm-es vízszintjéhez lettek kialakítva. Erős északi szél esetén a vízszint akár 40-50 cm-rel is magasabb lehet a víztükör kilengés és a hullámzás miatt. A parti védművek ideiglenes homokzsákos magasításával, a vizek visszaszivattyúzásával, a csapadék és szennyvíz rendszerek védelmével megakadályozható az ingatlanokban okozott nagyobb károk kialakulása.

Helyi vízkárelhárítási védelmi tervek

A vízgazdálkodásról szóló 57/1995. törvény, 16. § (1) szerint, „a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.”

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) b) és d) pontok szerint: a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése, rendszeres, évenkénti felülvizsgálata.

A Vízügyi Igazgatóság szakmai irányítási feladatkörében véleményezi a védekezési terveket, közreműködik a védekezési felkészülés és a védőművek felülvizsgálatában, valamint a polgármester részére műszaki segítséget nyújt a védekezés ellátásához (Korm. rend. 8. § (3) a) – c) pontok).

A vízkárelhárítási terv a Magyar Mérnöki Kamara módszertani segédlete alapján – melyet itt tekinthet meg - a következő részekből épül fel.

A vízkárelhárítási védelmi terv bevezetésként ismerteti a település adottságait, vízrajzát és meghatározza a település vízkárok általi veszélyeztetettségét. Veszélyhelyzet esetén a védelmi bizottság elrendeli a veszélyeztetettségnek megfelelő védelmi fokozatot, melyhez tartozó szabályok és feladatok leírása részét képezi a vízkárelhárítási tervnek. Az árvíz és helyi vízkár elleni védekezés feladatain kívül a terv tartalmazza a védekezési időszakon kívüli feladatokat, mellyel fel lehet készülni az esetleges káreseményekre, ami dombvidéki területeken kialakuló villám árvíz ellen különösen fontos. Az esetleges beavatkozási helyek és területek szöveges leírása mellett térképi mellékletként is a terv részét képezik. A terv tartalmazza a káreseményekhez kapcsoló jogszabályok kivonatát, pl.: katasztrófavédelemhez, kártérítéshez, kártalanításhoz, helyreállításhoz, védekezés költségeihez kapcsolódóan. Mellékletként megtalálhatóak a terv végén a kötelező dokumentációkhoz kapcsolódó nyomtatványok, pl.: elrendelő/megszüntető határozat, napló, napi jelentés, kimutatások, felülvizsgálati jegyzőkönyvek. A műszaki mellékletek a térképeken kívül tartalmazzák az út/vasút átereszek helyét és a vízikönyvi nyilvántartási terveket.

Adott területen fellépő helyi vízkárok megelőzése és elhárítása, és az ezeket magába foglaló helyi vízkárelhárítási védelmi tervek elkészítése az ott élők és dolgozók elemi érdeke, mely segítségével biztonságosabb élet és munka válik lehetővé.   

 

Utolsó módosítás: 2017. október 09., hétfő 09:44