Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Szemben az árvizekkel, avagy az 56'-os megemlékezés margójára

2017. október 20., péntek 19:44

A magyar nemzeti emlékezetben október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, alighanem mindannyian erre emlékezünk. A Budapesti Műszaki Egyetemről induló diákok békés tüntetésével kezdődött, szinte fülünkben cseng az agitációs rigmus „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!”. A forradalom október 23-án kezdődött, és november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának leverésével fejeződött be.
Azt kevesen tudják, hogy éppen ma 10 éve, 2007. október 23-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács Árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Irányelve, melyet a vízügyi szakma Árvízi Irányelvnek nevez. Az évforduló önmagában nem méltó arra, hogy együtt nyerjen említést az ’56-os eseményekkel, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Irányelv utat tört nemzetközi és hazai szinten egyaránt az árvízi kockázatok megelőzésében és az árvíz okozta károk mérséklésében.
Az EU direktíva megalkotása több előzményre vezethető vissza. Ismert tény, hogy a szociális és gazdasági fejlődés következtében kialakuló területhasználati változások miatt a kárpotenciál folyamatosan emelkedik az ártereken, emellett az árvízveszély mind a gyakoriság, mind az emelkedő árvízszintek tekintetében egyre nő a természeti folyamatok változásának és az emberi beavatkozások hatásainak következtében. Ez számos esetben tapasztalható volt az elmúlt két évtizedben Európa szerte levonuló, súlyos károkat okozó rekordárvízi események során.
Az előzmények fontos állomása, hogy 2002-ben Koppenhágában az Európai Unió, Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatói döntést hoztak ”Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlat dokumentuma” elkészítéséről.
Szintén 2002-ben, a „Budapesti kezdeményezés a regionális együttműködés erősítésére” nemzetközi konferencia zárónapján közös nyilatkozatot fogadtak el Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Brandenburg tartomány miniszterelnökei, Ausztria külügyminisztere és más magas rangú vendégek részvételével „Budapesti Kezdeményezés a fenntartható árvízkezelésre irányuló regionális együttműködés erősítésére” címmel.
Mérföldkő volt az ICPDR Duna-medence szintjén elkészült Árvízi Cselekvési Programja. A Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló Szófiai Konvenció által létrehozott Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) 5. ülésén (Bécs, 2002) úgy határozott, hogy állandó Árvízvédelmi Szakértő Csoportot (FP EG) hoz létre a Duna Vízgyűjtő Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Tervének kidolgozása és az Európai Bizottság LISFLOOD korai riasztó rendszere Duna-medencében történő bevezetésének és alkalmazásának elősegítésére. A Cselekvési Programot az ICPDR Miniszteri Értekezlete 2004. december 13.-án jóváhagyta.
Tekintettel az előzményekre, valamint az Irányelv 25 pontba szedett preambulumára, a fenntartható fejlődés, a megelőzés, a partnerség és a szolidaritás jegyében az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az Irányelvet, és végrehajtását minden tagállam részére kötelezővé tette. Az intézkedés célja az egységes szemléletű árvízi elöntési kockázatkezelés kidolgozása az EU területén.
Az Irányelv a vizek többletéből adódó elöntések – árvizek, belvizek, völgyfenéki elöntések, villámárvizek – kezelését európai szinten kockázati alapokra helyezi. A koncepció tartalmazza az országos kockázatkezelési célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat, a szükséges intézkedéseket. Továbbá tartalmazza az egyenlő biztonság elvén alapuló gyakorlatról való áttérést a kockázat kezelésre, a defenzív katasztrófakezelésről a megelőzésre, a mérlegelt és differenciált biztonság elvére.
Az előírások teljesítése a vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe tartozik, magyar jogrendben illesztése a 178/2010. (V. 13.) kormányrendelettel történt meg. Az első ciklus hazai végrehajtására az OVF koordinálásával megvalósult az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” projekt, mely magába foglalta a metodika kidolgozását, a szükséges adatok beszerzését, az előzetes kockázatbecslést, a veszély-és kockázati térképek valamint a kockázatkezelési terv készítését.
A kockázatkezelési terv egy átfogó szakpolitikai stratégia, a „Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia” (KJT) része, mely a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve.
A dokumentum az alkotmányos alapelvekhez, a hazai és EU szabályozáshoz, a már elkészített egyéb stratégiákhoz, tervekhez, programokhoz (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, EU Duna Régió Stratégia, stb.) illeszkedik.
Idén megkezdődött az Irányelv végrehajtásának második ciklusa, mely az eredmények felülvizsgálatát foglalja magába.
Az árvízi kockázatkezelési terv készítése és a felülvizsgálat során egyaránt figyelemmel vagyunk az EU Víz Keretirányelvvel való harmonizáció megteremtésére. Ezt a tervezési munkák folyamatos koordinációjával biztosítjuk, mivel az árvízkockázat-kezelési tervezés és a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés is ugyanazon intézményrendszerben készül, az OVF irányításával a Vízügyi Igazgatóságok szakmai részvételével. A felülvizsgálat az Irányelv 14. cikkének megfelelően és annak mellékletében részletezett információ tartalommal készítendő el figyelemmel a Bizottság által kiadott és a Víz Igazgatók által elfogadott „közös végrehajtási stratégiai útmutatókra”.
Szakmai célkitűzéseit és műszaki tartalmát a vízügyi ágazat úgy kívánja meghatározni, hogy a határozatban megjelölt szakmai elvárások teljesítése mellett, a projekt előmozdítsa az árvízi kockázatok értékelésének és kezelésének módszertani továbbfejlesztését, a különböző nemzetközi ajánlásokban is megfogalmazott integrált vízgazdálkodás-fejlesztés irányába történő lépések megalapozását.

Írta: Csengeriné Veczán Éva, Országos Vízügyi Főigazgatóság

Utolsó módosítás: 2017. október 20., péntek 19:49