Események

14
2020. július 14., kedd

Filmes összefoglaló: Árvízvédelmi gyakorlatot tartottak a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon – 2020. július 14.

DJI_0736_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös árvízvédelmi gyakorlatot tartott az igazgatóság működési területének több helyszínén, 2020. július 14-én ...
 

22
2020. április 22., szerda

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője

KSZDVG_SM

A hagyományoknak megfelelően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § 2. h. pontja alapján ebben az évben is kiírásra került az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). 2020-ban az ország középfokú vízügyi képzést folytató intézményei közül 6 iskolából 32 tanuló nevezett vízügyi technikus szakterületen.

13
2020. február 13., csütörtök

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a Dráva Völgye Középiskolában

iskola_sm

A hagyományoknak megfelelően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § 2. h. pontja alapján ebben az évben is kiírásra került az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). 2020-ban az ország középfokú vízügyi képzést folytató intézményei közül 6 iskolából 32 tanuló nevezett vízügyi technikus és vízgazdálkodó technikus szakterületen.

4
2019. december 4., szerda

Nyílt Nap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Bajai Campusán

NKEfel_sm

Kari Nyílt Napot tartanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Bajai Campusán, ahol a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is képviselteti magát.

10
2019. április 10., szerda

Magyar Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozata által előírt 2019 évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolításában idén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai is aktív szerepet vállalnak. A műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szervezett rendezvényeken kollégáink, mint előadók vesznek részt.

5
2018. december 5., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

IMG_2759_sm

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2018. december 5-én nyílt napot tart. A Kar vezetője és kollégái érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a vízügyi életpályamodellt, a jeges árvíz elleni védekezési lehetőségeket, a műszereket és terepmodellt, mely témák mind ízelítőül szolgálnak az vízügyes élet mindennapjainak megismeréséhez az érdeklődőknek.

21
2018. április 21., szombat

Föld Napja rendezvény Pécsett a Tettyén - 2018. április 21-én

DSCF5056_sm

Az 1970 óta ezernél több szervezet közreműködésével világszerte megrendezett Föld Napja eseményei bolygónk környezet- és természetvédelmi problémáira hívják fel a figyelmet és kínálnak megoldási javaslatokat azokra.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Szemben az árvizekkel, avagy az 56'-os megemlékezés margójára

2017. október 20., péntek 19:44

A magyar nemzeti emlékezetben október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, alighanem mindannyian erre emlékezünk. A Budapesti Műszaki Egyetemről induló diákok békés tüntetésével kezdődött, szinte fülünkben cseng az agitációs rigmus „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!”. A forradalom október 23-án kezdődött, és november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának leverésével fejeződött be.
Azt kevesen tudják, hogy éppen ma 10 éve, 2007. október 23-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács Árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Irányelve, melyet a vízügyi szakma Árvízi Irányelvnek nevez. Az évforduló önmagában nem méltó arra, hogy együtt nyerjen említést az ’56-os eseményekkel, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Irányelv utat tört nemzetközi és hazai szinten egyaránt az árvízi kockázatok megelőzésében és az árvíz okozta károk mérséklésében.
Az EU direktíva megalkotása több előzményre vezethető vissza. Ismert tény, hogy a szociális és gazdasági fejlődés következtében kialakuló területhasználati változások miatt a kárpotenciál folyamatosan emelkedik az ártereken, emellett az árvízveszély mind a gyakoriság, mind az emelkedő árvízszintek tekintetében egyre nő a természeti folyamatok változásának és az emberi beavatkozások hatásainak következtében. Ez számos esetben tapasztalható volt az elmúlt két évtizedben Európa szerte levonuló, súlyos károkat okozó rekordárvízi események során.
Az előzmények fontos állomása, hogy 2002-ben Koppenhágában az Európai Unió, Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatói döntést hoztak ”Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlat dokumentuma” elkészítéséről.
Szintén 2002-ben, a „Budapesti kezdeményezés a regionális együttműködés erősítésére” nemzetközi konferencia zárónapján közös nyilatkozatot fogadtak el Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Brandenburg tartomány miniszterelnökei, Ausztria külügyminisztere és más magas rangú vendégek részvételével „Budapesti Kezdeményezés a fenntartható árvízkezelésre irányuló regionális együttműködés erősítésére” címmel.
Mérföldkő volt az ICPDR Duna-medence szintjén elkészült Árvízi Cselekvési Programja. A Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló Szófiai Konvenció által létrehozott Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) 5. ülésén (Bécs, 2002) úgy határozott, hogy állandó Árvízvédelmi Szakértő Csoportot (FP EG) hoz létre a Duna Vízgyűjtő Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Tervének kidolgozása és az Európai Bizottság LISFLOOD korai riasztó rendszere Duna-medencében történő bevezetésének és alkalmazásának elősegítésére. A Cselekvési Programot az ICPDR Miniszteri Értekezlete 2004. december 13.-án jóváhagyta.
Tekintettel az előzményekre, valamint az Irányelv 25 pontba szedett preambulumára, a fenntartható fejlődés, a megelőzés, a partnerség és a szolidaritás jegyében az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az Irányelvet, és végrehajtását minden tagállam részére kötelezővé tette. Az intézkedés célja az egységes szemléletű árvízi elöntési kockázatkezelés kidolgozása az EU területén.
Az Irányelv a vizek többletéből adódó elöntések – árvizek, belvizek, völgyfenéki elöntések, villámárvizek – kezelését európai szinten kockázati alapokra helyezi. A koncepció tartalmazza az országos kockázatkezelési célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat, a szükséges intézkedéseket. Továbbá tartalmazza az egyenlő biztonság elvén alapuló gyakorlatról való áttérést a kockázat kezelésre, a defenzív katasztrófakezelésről a megelőzésre, a mérlegelt és differenciált biztonság elvére.
Az előírások teljesítése a vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe tartozik, magyar jogrendben illesztése a 178/2010. (V. 13.) kormányrendelettel történt meg. Az első ciklus hazai végrehajtására az OVF koordinálásával megvalósult az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” projekt, mely magába foglalta a metodika kidolgozását, a szükséges adatok beszerzését, az előzetes kockázatbecslést, a veszély-és kockázati térképek valamint a kockázatkezelési terv készítését.
A kockázatkezelési terv egy átfogó szakpolitikai stratégia, a „Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia” (KJT) része, mely a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve.
A dokumentum az alkotmányos alapelvekhez, a hazai és EU szabályozáshoz, a már elkészített egyéb stratégiákhoz, tervekhez, programokhoz (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, EU Duna Régió Stratégia, stb.) illeszkedik.
Idén megkezdődött az Irányelv végrehajtásának második ciklusa, mely az eredmények felülvizsgálatát foglalja magába.
Az árvízi kockázatkezelési terv készítése és a felülvizsgálat során egyaránt figyelemmel vagyunk az EU Víz Keretirányelvvel való harmonizáció megteremtésére. Ezt a tervezési munkák folyamatos koordinációjával biztosítjuk, mivel az árvízkockázat-kezelési tervezés és a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés is ugyanazon intézményrendszerben készül, az OVF irányításával a Vízügyi Igazgatóságok szakmai részvételével. A felülvizsgálat az Irányelv 14. cikkének megfelelően és annak mellékletében részletezett információ tartalommal készítendő el figyelemmel a Bizottság által kiadott és a Víz Igazgatók által elfogadott „közös végrehajtási stratégiai útmutatókra”.
Szakmai célkitűzéseit és műszaki tartalmát a vízügyi ágazat úgy kívánja meghatározni, hogy a határozatban megjelölt szakmai elvárások teljesítése mellett, a projekt előmozdítsa az árvízi kockázatok értékelésének és kezelésének módszertani továbbfejlesztését, a különböző nemzetközi ajánlásokban is megfogalmazott integrált vízgazdálkodás-fejlesztés irányába történő lépések megalapozását.

Írta: Csengeriné Veczán Éva, Országos Vízügyi Főigazgatóság

Utolsó módosítás: 2017. október 20., péntek 19:49