Események

14
2020. július 14., kedd

Filmes összefoglaló: Árvízvédelmi gyakorlatot tartottak a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon – 2020. július 14.

DJI_0736_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös árvízvédelmi gyakorlatot tartott az igazgatóság működési területének több helyszínén, 2020. július 14-én ...
 

22
2020. április 22., szerda

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője

KSZDVG_SM

A hagyományoknak megfelelően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § 2. h. pontja alapján ebben az évben is kiírásra került az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). 2020-ban az ország középfokú vízügyi képzést folytató intézményei közül 6 iskolából 32 tanuló nevezett vízügyi technikus szakterületen.

13
2020. február 13., csütörtök

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a Dráva Völgye Középiskolában

iskola_sm

A hagyományoknak megfelelően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § 2. h. pontja alapján ebben az évben is kiírásra került az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). 2020-ban az ország középfokú vízügyi képzést folytató intézményei közül 6 iskolából 32 tanuló nevezett vízügyi technikus és vízgazdálkodó technikus szakterületen.

4
2019. december 4., szerda

Nyílt Nap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Bajai Campusán

NKEfel_sm

Kari Nyílt Napot tartanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Bajai Campusán, ahol a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is képviselteti magát.

10
2019. április 10., szerda

Magyar Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozata által előírt 2019 évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolításában idén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai is aktív szerepet vállalnak. A műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szervezett rendezvényeken kollégáink, mint előadók vesznek részt.

5
2018. december 5., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

IMG_2759_sm

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2018. december 5-én nyílt napot tart. A Kar vezetője és kollégái érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a vízügyi életpályamodellt, a jeges árvíz elleni védekezési lehetőségeket, a műszereket és terepmodellt, mely témák mind ízelítőül szolgálnak az vízügyes élet mindennapjainak megismeréséhez az érdeklődőknek.

21
2018. április 21., szombat

Föld Napja rendezvény Pécsett a Tettyén - 2018. április 21-én

DSCF5056_sm

Az 1970 óta ezernél több szervezet közreműködésével világszerte megrendezett Föld Napja eseményei bolygónk környezet- és természetvédelmi problémáira hívják fel a figyelmet és kínálnak megoldási javaslatokat azokra.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

A szolgálatban megöregedett hajók túlélési lehetősége

2017. augusztus 18., péntek 13:28

A magyarok világszerte híresek mérnöki teljesítményükről: elég Jedlik Ányos dinamójára, vagy épp Puskás Tivadar telefonközpontjára gondolni. A Lajta monitorhajó (leánykori nevén SMS Leitha) is bátran beállhat ebbe a sorba, mint a magyar ipar mesterműve.
A 19. század közepén a vízi hadviselés új módja született meg, amikor az amerikai polgárháborúban két páncélozott hadihajó (azaz monitor) küzdött meg egymással. Ugyan jelentős kárt nem tettek egymásban, ám az USS Monitor hajó sikeresen akadályozta meg a Konföderációs Államok köré vont blokád áttörését. A két napos, puskaporos küzdelem új mederbe terelte a XIX-XX. századi hadviselést, megnyitva a kaput a ma fénykorukat élő, gigászi méretű, lenyűgöző hadihajók előtt.

De milyenek voltak a nagy ősök? Jellemzően kis rész emelkedett ki a vízből, csökkentve a célfelület méretét. Mind a hajótestet, mind a fedélzetet vastag páncéllemez védte. Úszóképességük nehézkes volt, amit forgó lövegtornyokkal ellensúlyoztak.
A Lajta (és testvérhajója, a Maros) 1871-ben történő megjelenése világszenzációnak számított. Az első kis merülésű, folyami monitorhajók, amelyek páncélozottságban felvehették a versenyt amerikai testvéreikkel, tűzerejükből semmit sem vesztettek, hála a Phipps Coles által tervezett forgó lövegtornyoknak, melyek mind a két partot célba tudták venni. Európa e hajók megjelenése előtt még nem láthatott kizárólag gőzgéppel hajtott, vitorla és árboc nélküli hadihajót. Maga a hajótest építése 425 ezer forint volt. Hogy ez mit is jelent? Annak idején a reggeli újság 5 krajcárba került. Egy forint 60 krajcár volt – tehát ha mai viszonylatban nézzük, egyetlen hajó ára milliárdos nagyságrendben határozható meg és ez mindenfajta felszereltség nélkül.
A kezdeti vállalkozás csődje miatt a hajóépítést az Óbudai Hajógyárban az Első Dunai-gőzhajózási társaság fejezte be 1872-ben.
A dualizmus korának szokása szerint, a Lajta és Maros valamely dunai mellékfolyóról kapták a nevüket.

A legénység a monarchia területének nemzetiségeiből állt össze, de többnyire magyarokból.
A hajó a tűzkeresztségen 1876-ban esett át Belgrádban erődemonstrációként, majd részt vett Bosznia-Hercegovina elfoglalásában, ahol éles helyzetben fény derült a hiányosságaira. A túl nagy szénfogyasztásra, nehéz manőverezhetőségre és arra, hogy az ágyúk nem vethetők be minden helyzetben. Az ezt követő átalakítások már felkészítették a hajót az első világháború küzdelmeire.

A hajó 1914 augusztusától a Száván teljesített szolgálatot, megannyi sikeres küldetésben részt véve, Belgrád elfoglalásában, harcképtelenné téve a francia lövegeket. Sajnos a győzelmek áldozatokkal is jártak: a Lajtán szolgált a Császári és Királyi Haditengerészet első hősi halottja, Huj János matróz.
1915 és 1918 között leszereléséig jelentős szerepet vállalt a Belgrád környéki harcokban, bevetették a folyón átkelő román csapatok megállításánál, valamint támogatta a központi hatalmak seregeinek előrenyomulását is.

1919-ben újra hadba szólították a Tanácsköztársaság lobogója alatt – először a cseh intervenciós csapatokkal vette fel a harcot Komárom és Esztergom között, majd a hajó legénysége csatlakozott a világ első antikommunista felkeléséhez, a „monitor lázadáshoz.”
A Lajta 1921-ben tette le végleg a fegyvert – a háborús éveket háta mögött hagyva a civil életben is jelentős szerepet töltött be. Magánkézbe került, Zsigmondy Béla családi vállalkozása, a Zsigmondy Rt. tulajdonába. Pár évig tartó pihenő után elevátorhajónak alakították át.
A háború végén Ausztriába került, majd a folyamkotró vállalatnál (Zsigmondy Béla államosított cége) húzta az igát tovább. Részt vett a Sztálinvárosnál és Százhalombattánál épült erőmű, majd a paksi atomerőmű és nagymarosi vízlépcső építésében is.

1992-ben vonult végleg nyugdíjba, ekkor a Hadtörténeti Múzeum tulajdonába került. A fedélzetéről a munkaszerelvényeket a haszonvas érték fejében eltávolították. Később 2009-ben alapos ráncfelvarráson esett át: európai uniós támogatás segítségével a komáromi hajógyárban sikeresen visszaállították az úszótest 1887. évi állapotát.
A Lajta jelenleg állami rendezvények állandó vendége, valamint a parlament előtt látogatható szeptember 20-ig. Augusztus 20-án megtekintése ingyenes.

Írta: Tóth Ferenc és Sebestyén Miklós

0E1A6364

0E1A6366

0E1A6377

0E1A6378

20882835_861994233950786_8633566664847364354_n

20953026_861994223950787_8325679296040171527_n

20800315_861994217284121_6947833568492273379_n





 

Utolsó módosítás: 2017. augusztus 18., péntek 13:33