Események

22
2017. november 22., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

nnn

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2017. november 22-én nyílt napot tart. A Kar vezetői érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a Vízépítési és Vízgazdálkodási, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet bemutató órák keretében ad ízelítőt az oktatás mindennapjaiból az érdeklődőknek.

 

21
2017. október 21., szombat

A Duna Múzeum és a Játékkunyhó közös játékra hívja a kalandorokat!

plak3_sm

Részletek a csatolt plakáton olvashatóak:

24
2017. október 24., kedd

Hidrológiai Emlékpark avatás Kaposváron

HEK_sm

Kaposvár város árvízi biztonságát meghatározó árvízcsúcs-csökkentő komplexum üzemi területén lévő szép, parkosított területen hozta létre a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Somogy Megyei Szervezete az MHT megalakulásának 100. évfordulója és a Területi Szervezet megalakulásának 45. évfordulója tiszteletére a Hidrológiai Emlékparkot.

24
2017. június 24., szombat

Múzeumok éjszakája - Duna Múzeum

plakat_sm

Az idei esztendőben 15. alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. A programhoz a Duna Múzeum is csatlakozik.

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

OVF és közös projektek

2013. november 21., csütörtök 10:08

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B.)

Az árvízkockázat-kezelésről szóló új irányelvnek a célja, hogy csökkentse az árvízkockázatot és mérsékelje az árvizek káros következményeit az Európai Unióban. Az irányelv megköveteli, hogy az árvízkockázat kezeléséről az országhatárokon túlmutatóan tárgyaljanak, valamint kötelezettség vállalásra ösztönöz az átláthatóság javítása és az állampolgárok bevonása érdekében. A tagállamoknak, így Magyarországnak is most már kötelező feladata meghatározni a folyók vízgyűjtő medencéjét és a hozzá kapcsolódó árvízveszélyes part menti területeket, továbbá árvízkockázati térképeket és kezelési terveket kidolgozni ezekre a területekre.

I. ütem     Az „Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés tartalmi és formai követelményeinek meghatározása, a végrehajtás megalapozása és eszközrendszerének kialakítása” c. projekt (Metodika). Ennek során kidolgozták a veszély és kockázati térképek készítésének és a kockázatkezelési tervezés módszerét. A projekt 2011. decemberében lezárult.

II. ütem   A veszélytérképek és kockázati térképek - vagyis a veszély helyének és nagyságának beazonosítása. A projektben el kellett készíteni az előzetes kockázati értékelést, az előzetes kockázatbecslést, meg kell valósítani a III. ütem veszélytérképezési feladatainak végrehajtásához szükséges adatgyűjtést, az adatok adattári elhelyezését. El kellett készíteni az Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv tervezetét, mely tartalmazza az országos szintű árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket és alapelveket. A projekt 2014. márciusában lezárult.

III. ütem  A stratégiai szintű árvízkockázat kezelési tervek készítése – vagyis a szükséges beavatkozások meghatározása. A projekt célja, hogy hozzájáruljon az árvízkockázatok értékeléséhez és kezeléséhez Magyarországon, összhangban az EU 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvével, az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Jelenleg futó projekt, befejezés 2015. december.

Összességében a projekt célja, mindezeknek a szükségleteknek megfelelően az Európai Unió Árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló keretirányelvéhez, valamint a Víz Keretirányelvéhez, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és a Környezet és Energia Operatív Program céljaihoz igazodó árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítésének tudományos megalapozása, átfogó, közös metodika kidolgozása.



Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése

Projekt támogatásának forrása:
ÚMFT, KEOP-2.5.0/A Vízgazdálkodási tervezés konstrukcióban a KEOP-2.5.0/A-2008-0003 azonosító számon regisztrált projekt

A projekt megvalósításának kezdete és tervezett befejezése:
2008. január 1. - 2009. december 22. (pénzügyi lezárás 2010. április 30.)

A projekt beruházási költsége: 2 500 000 000,- Ft

A projekt tartalmának rövid ismertetése:
A projekt célja a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletnek megfelelően a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) 13. cikke szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) elkészítése. A Magyarország területére vonatkozó, nemzeti VGT-t 2009. december 22-ig kell elkészíteni.
Stratégiai cél a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlati megvalósítása. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése egy operatív lépcsőfok a VKI célkitűzéseinek eléréséhez. A VGT egy európai szinten egységesített eszköz, amely segít a VKI célkitűzéseinek közösségi szintű megvalósításában.
Operatív cél 1 db nemzeti VGT elkészítése, 4 db részvízgyűjtő VGT elkészítése (Duna, Tisza, Dráva, Balaton), és 42 db tervezési alegységre VGT elkészítése, valamint az országos VGT stratégiai környezeti vizsgálata. Társadalmi vita lebonyolítása a VKI, illetve a magyar jogszabályoknak megfelelően valamint a nemzetközi adatszolgáltatási és egyeztetési kötelezettségek teljesítése.

Célcsoportok:
A projekt elsődleges célcsoportja a Magyarország területén élő lakosság, valamint természeti környezete.
További célcsoport a Magyarország vízkészletéhez valamilyen formában kötődő további területek lakossága és természeti környezete, amelyen elsősorban a Duna vízgyűjtő értendő.
A vízfelhasználó szervezetek (jellemzően víziközmű, ipari, mezőgazdasági szervezetek) is érintettek a projektben, hiszen a VGT megállapításai, korlátozó, javító vagy rögzítő intézkedései érintik további működésüket, annak kereteit.
Fontos célcsoport a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben részt vevő, döntéshozók köre. Ezek elsősorban a minisztériumok és területi szerveik, közöttük a VGT végrehajtás irányításáért felelős KvVM, továbbá a végrehajtásért felelős VKKI, Kövizigek, Kötevifék.
Érintettek még azok a szervezetek, amelyek szakmai, vagy közigazgatási feladatokat végeznek, és a projekt szakmai tartalmához értéket tudnak hozzáadni.

Befejeződött a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

A munka eredményeképpen vízgyűjtő-gazdálkodási terv készült Magyarország teljes területére, 4 fő részvízgyűjtőjére (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) és 42 tervezési alegységére. Míg az országos és a részvízgyűjtős tervek - folyamatos egyeztetéssel - központilag készültek,i az alegységi terveket a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok állították össze. Ennek megfelelően Igazgatóságunk az Alsó-Duna jobb part, a Rinya-mente és a Fekete-víz alegységi tervek elkészítéséért volt felelős, mely tervek az alábbiakban érhetőek el:
- Rinya-mente vizgyűjtő-gazdálkodasi terve letölthető PDF formátumban:
- Fekete-Víz vizgyűjtő-gazdálkodasi terve letölthető PDF formátumban:
- Alsó-Duna jobb partvizgyűjtő-gazdálkodasi terve letölthető PDF formátumban:

Mivel a Rinya-mente, a Fekete-víz, illetve a Mura tervezési alegységek együttesen alkotják a Dráva részvízgyűjtőt, azok vízgyűjtő-gazdálkodási terve ugyancsak elérhető az alábbiakban:
- Mura vízgyűjtő-gazdálkodási terve PDF formátumban:
- Dráva vízgyűjtő-gazdálkodási terve PDF formátumban:

A tervekhez tartozó mellékletek, azok mennyisége és terjedelme miatt nem kerültek feltöltésre, de az Igazgatóságon rendelkezésre állnak és megtekinthetők, melyhez személyes időpont egyeztetés szükséges a Víz Információs Központ pécsi központjának vik@ddvizig.hu. e-mail címén.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés honlapja:
www.vizeink.hu
http://www.vizgyujto-vkki.com

Monitoring projektek

A mérés-automatizációnak és a távjelzésnek ma már nincs alternatívája, ezért az Uniós pályázatra (KEOP) benyújtott öt projekt által mintegy másfél milliárd forintot fordíthatunk monitoring fejlesztésre. A projektek egyenként lefedik a víz körforgásának elemeit, a lehulló csapadékot, a beszivárgást és a talajvizet, a lefolyó vizek határon belépő mennyiségének (és minőségének) mérését, az ebből kialakuló vízszintek távjelzését. A megbízható mérések érdekében épült egy műszerkalibrációs labor, európai színvonalú vízsebességmérő-hitelesítési csatornával, valamint már megvalósult 352 db talajvízszint észlelő kút távjelző hálózatba való bekapcsolása. További három projekt az előkészítés stádiumában van.
A projektek megvalósítása során feladatunk a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek széles körben való megismertetése, szakmai bemutatása is. Az érintettek és a lakosság figyelmének felhívása a monitoring rendszerek jelentőségére, valamint a működés megismertetése a szakmával és az érintett lakossággal. Egyrészt az európai uniós előírásoknak megfelelően tájékoztatni kell a közvéleményt a projekt lebonyolításáról, a bevont európai uniós és hazai források felhasználásáról.

Az aloldalak a következők:

KEOP-2.2.2-2008-0002 Műszerkalibrációs labor és vízsebességmérő csatorna kialakítása a minőségirányítási rendszerhez http://vmk.vizugy.hu/

KEOP-2.2.2-2008-0007 Monitoring állomások automatizálása (Felszín közeli vizek) http://malla.vizugy.hu/

KEOP-2.2.2-2008-0001 Külföldről érkező kis- és közepes folyók vízhozamának és fizikokémiai paramétereinek automatikus távmérése http://kkfat.vizugy.hu/

Utolsó módosítás: 2015. november 30., hétfő 10:44