A vízgyűjtő területekre az elmúlt héten lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több magyarországi folyón is árhullám vonul le a napokban.
A Duna Múzeum és a Duna-Ipoly Nemzeti Park május 12-én szakmai napot tart iskolás csoportok számára, hogy felhívja a figyelmet a hazai erdőkben élő fákra és madarakra, valamint a természet és élővilág védelmére ...
Lázár munkaiban egyfajta mély zsigeri életöröm érződik; képei a színek ezerféle árnyalatára való rácsodálkozás, az egymáson való rétegek, a tiszta színek, a fehérek, a mély és élénk árnyalatok élvezete érződik ...
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ebben az évben is részt vesz a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében megvalósuló Föld Napi eseményen, a Tettyén. Szeretettel látunk mindenkit idén is a Föld napján, 2022. április 22-én (szombaton) 10 és 16 óra között a tettyei romoknál ...
A 2022. évhez hasonlóan még 2023-ban is online formában hirdeti meg hagyományos, Víz világnapi Gátőrfutását az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A gátőrfutással továbbra is tisztelegni kívánnak a gátőrök előtt, akik természetes vizeink és vízkincsünk legjobb ismerői ...
2020 decemberében példátlan környezetkárosítás történt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán: ismeretlen tettes hatalmas mennyiségű olajszármazékot engedett a csapadékvíz-elvezető csatornába, amely a vízfelszínre kijutva felbecsülhetetlen károkat okozott a természetvédelmi oltalom alatt álló terület élővilágában.
Tisztelettel meghívom Önt, illetve a témában érdekelt kollégáit - kérem továbbítsa nekik a meghívást - a Víz Világnapja 2023 alkalmából megszervezett V. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferencia szakmai fórumra ...
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánja tisztelettel meghívja Önt ...
A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekérc Zrt. közösen szakmai napot tart a MECSEKÉRC Zrt. aktuális tevékenységeinek bemutatása címmel ...
Korábbi eseményekFenntartható biztonság a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon
A 2016. évi helyzetfelmérés alapján a vízügyi igazgatóságok szakemberei az utóbbi évek árvizeitől megrongálódott védművek soron kívüli helyreállítására tettek javaslatot. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sikeresen pályázott uniós pénzügyi forrásra a „Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon” projekttel, s így 12 milliárd forintos EU támogatásból valósulhat meg a védművek helyreállítását szolgáló beruházás.
Az országos kiterjedésű projekt leginkább a Duna, a Tisza és a Körösök menti védvonalak – a 2016. évi felmérések során feltárt - megerősítésre szoruló szakaszainak megerősítését biztosítja. A 2017-ben megkezdett, és a tervek szerint 2018 októberéig zajló munkálatok országszerte közel
negyven település árvízi biztonságát növelik.
A projekt keretében elsősorban azon védvonalszakaszok erősítése történik meg, amelyek védképessége kiemelkedően kicsi, mert az árvízvédelmi töltés alacsony vagy gyenge a keresztmetszet, illetve az altalaj rossz, megcsúszásra, kimosódásra hajlamos jellege miatt is szükség lehet az erősítésre.
Elsődleges célja, hogy ezeken a szakaszokon is védhetővé tegye a védvonalat, és a kiszámíthatatlan jelenségeket minimalizálja (buzgár, rézsűcsúszás, töltésroskadás). Emellett célja az is, hogy azokon a szakaszokon, ahol az árvízvédelmi töltés ideiglenes módon (homokzsákokkal) történő megemelése kockázatos, ott a magassági hiány a legalább a védhetőségig megemelésre kerüljön.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre. A beruházás kiterjedésére jellemző, hogy a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóságból 10 területileg érintett a projekt megvalósításában.
A védvonalak végleges, jogszabályoknak megfelelő védképességének megvalósítása több évtizedig eltarthat. Az átmeneti időszakban ezért több intézkedésre van szükség, melynek elve, hogy a mentesített árterek arányosan védhetőek legyenek, majd ezt kövesse a jogszabály szerinti védettség megvalósítása. Ennek keretében nem csak az árvízvédelmi töltések végleges kiépítésére, és árapasztó tározók építésére van szükség.
A kitűzött cél megvalósításához el kell kerülni az árvízszintek további emelkedését, tekintve, hogy az tovább növelné a veszélyt és ezzel csökkentené az új beruházások védképességét is. Ezért készültek el az Árvízi Kockázatkezelési tervek keretében a nagyvízi mederkezelési tervek, amelyek úgy szándékoznak koordinálni a hullámtéri tevékenységeket, fejlesztéseket, hogy azok ne okozzanak további árvízszint emelkedést.
A végleges védettség kiépítéséig, amely több évtizedet vehet igénybe, az átmeneti időszakban mérlegelni kell a pillanatnyi biztonságot, illetve a védett területeken a lakosságszámot és a védett vagyoni értéket. Ennek érdekében átmenetileg differenciált árvízvédelmi előírások lépnek életbe a védett emberi és vagyoni értékek biztonságával arányosan. Így lehetővé válik egy töltészakasz fejlesztése hosszabb szakaszon, igaz alacsonyabb, de védhető szinten. Ez a védekezési költségeket csak csökkenti, nem szünteti meg, de a biztonság intenzív védekezés keretében hosszabb szakaszon fenntartható, mintha rövid szakaszon a jogszabályi védettséget építjük ki. A differenciált árvízvédelmi előírások megteremti a lehetőségét annak, hogy a védettség eléréséig a biztonságot a lehetséges maximumon tartsuk. Ennek megfelelően a beruházásokat a differenciált árvízvédelem keretében meghatározott mértékben és sorrendben lehet végrehajtani.
Az árvízvédelem mindemellett felkészült arra, hogy egy esetleges töltésszakadás következményeit is prognosztizálja a hátországban védekező szervek és a lakosság részére. Elkészültek valamennyi öblözetre a lokalizációs tervek, amelyek meghatározzák a konkrét tennivalókat egy töltésszakadás esetén, illetve be tudják mutatni a településrészek veszélyeztetettségének mértékét (kialakuló, vízmélység, vízsebesség, elérési idő)
A 2014-2020 között zajló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében zajló projekt összhangban van társadalmi, gazdasági, szakpolitikai és műszaki igényekkel. A projekt jelentős természeti értékekkel rendelkező térségek vízgazdálkodási-vízkárelhárítási rendszerének fejlesztését irányozza elő.