Új igazgató a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság élén

SAJTÓKÖZLEMÉNY
2020. január 9.
azonnali használatra

Új igazgató a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság élén

Az eddigi igazgató, Márk László nyugdíjba vonulását követően, 2020. január 1-től Bencs Zoltán vezeti a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot. A szakember területi vízgazdálkodóként végzett 1985-ben, s attól kezdődően folyamatosan szerzett tapasztalatot és gyarapította tudását a vízüggyel foglalkozó szervezeteknél, többnyire azok vezetői szintjein. Kinevezésével most az ország harmadik legnagyobb területéért felelős vízügyi igazgatóság első számú vezetője lett.

Bencs Zoltán 2020. január 1-től áll a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság élén, Magyarország belügyminiszterének kinevezése alapján. Beiktatására január 9-én, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Láng István főigazgató jelenlétében került sor.

Az új vezető programjának sarokpontja: a vízbiztonság kialakításának hosszú távú koncepciója a területi sajátosságok figyelembe vételével. A vízgazdálkodás szakmai koncepcióját alapvetően meghatározzák a klímaváltozás következményei. A vízjárás szélsőségeinek, a víztöbblet (árvíz, jeges árvízi, belvíz), és a vízhiány (aszály), valamint az ezekből fakadó vízminőségi problémák kezelése új megközelítést kíván. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a védvonalak (Drávai védvonal, Dunai védvonal) megfelelő állapotúak. Az új igazgató szerint a továbbiakban is a veszély- és kockázat mértékhez illesztett vízgazdálkodásra van szükség

Az Igazgatóság a Dráva, a Duna és a Balaton által határolt területen végzi tevékenységét, pécsi központtal. Közel 10.000 km² kiterjedésű működési területéhez jórészt Baranya- és Somogy megye, valamint Tolna megye egy kisebb része tartozik, 527 településsel és 700 ezer lakossal. A sűrű vízfolyáshálózat - hossza közel 3500 km -, és a dombvidéki jelleg miatt a területen több mint 700 tó helyezkedik el. Az Igazgatóság kezelésében a Duna és a Dráva mentén összesen 107,3 km árvízvédelmi fővédvonal szolgálja az elöntések elleni védelmet.

A belvízmentesítést három belvízvédelmi szakaszon a Dráva, a Duna mellett és a Balatonnál 12 szivattyútelep segíti, ezek összes kapacitása 15,2 m³/s.

Az igazgatói poszt jelentős felelősségi körrel jár. A DDVIZIG főbb feladatai közé tartozik a vízkárelhárítás, az ár- és belvízvédelem, a szakigazgatási feladatok, vízi művek vagyonkezelése, vízrajzi feladatok végzése. A tevékenységek szintén jelentős területe a közfoglalkoztatás, a fejlesztési projektek lebonyolítása, a magyar-horvát viszonylatban adódó határvízi feladatok menedzselése, illetve számos eseti vállalkozás felügyelete, megvalósítása.

Bencs Zoltán három gyermek édesapja. Több szakmai, társadalmi díj tulajdonosa. Legutóbb 2014-ben Miniszteri Elismerő Oklevéllel jutalmazták.

További információk, sajtókapcsolat:
Jusztinger Brigitta jusztinger.brigitta@ddvizig.hu  

HÁTTÉR - Bencs Zoltán

1967-ben született Kaposváron. Első munkahelye a Dél-dunántúli Víztársulatok Egyesülése volt pécsi székhellyel, kaposvári munkavégzéssel, ahol a megye legfiatalabb műszaki ellenőreként számos projektet is kezelt. Több Somogy megyei településen irányította az ivóvíz ellátás kivitelezését és elszámolását, majd a szennyvíz-elvezető rendszereket és –telepeket is. Később főépítésvezető lett, ahol kiviteli munkákat irányított ivóvíz és szennyvíz-elvezetés területén. 1994-től dolgozott a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kaposvári Szakaszmérnökségén előbb hatósági ügyintézőként, majd 2005-től területi felügyelőként, végül szakaszmérnökként. Ezen időszak alatt vonult le a Kaposon a rekord árvíz, s épült meg a Kapos vésztározó. Kisebb fluktuáció mellett sikerült egy összetartó-, együtt jó teljesítményt nyújtó egységet létrehoznia, s bővítenie a Kaposvári Szakaszmérnökséget. Az általa létrehozott két új felügyelőséggel együtt jelenleg 5 felügyelőségből  és egy hajózási felügyelőségből áll - és működik azóta is - a Kaposvári Szakaszmérnökség.

Árvízvédelmi szakmérnökként az ország több árvízvédelmi szakaszán vett részt védekezési feladatokban. Árvízvédelmi szakmérnökként Baranya, Somogy és Tolna megye árvízvédelmi biztonságát mindenkor a szívén viseli.

Nevéhez fűződik – többek között – a Kapos vésztározó területén létrehozott Hidrológiai Emlékpark megnyitása, vagy az 1972-es Drávai nagyárvízi védekezésben résztvevők tiszteletére megalkotott emlékmű átadása is, a Barcsi Hajózási Egység területén.

Szívügye a vízügy.  A Magyar Hidrológiai Társaság tagja, 12 év óta a Somogy Megyei Területi Szervezet vezetőségi tagja, 2013. és 2019. között elnöke is.

2018-tól az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (OVF) dolgozott, ahol hivatalvezetőként a szervezet átalakítását irányította.

Elismerései:
1997.: Igazgatói dicséret
2005.: Szolgálati emléklap – 1. fokozat
2011.: Igazgatói dicséret
2014.: Pro Aqua emlékplakett
2014.: Miniszteri elismerő oklevél

HÁTTÉR – DDVIZIG feladatok, koncepció

Az elmúlt évtized fejlesztéseit Európai Uniós-, és más nemzetközi források alapozták meg. Ezek a források az árvíz-védelmi rendszer fejlesztése, a vízrendezések megvalósítása, a vízi élőhelyek revitalizációja, az előrejelző-, és monitoring-rendszerek fejlesztése révén hozzájárultak a térség árvízi biztonságának növeléséhez és egy sokszínű harmonikus környezet fenntartásához.

2004-től indultak a fejlesztések, de a nagyobb léptékű beruházások a második programozási időszakra estek. Az igazgatóság 2007 és 2013. között 30 pályázat megvalósításában vett részt, közel 11 milliárd Ft értékben.

Ebben az időszakban döntően árvízi fejlesztések (Dráva töltés, Mura torkolat, Kapos vésztározó) és vízrendezések (Rinya, Karasica, Vasas-belvárdi) zajlottak, de a vízgazdálkodás számos más területén is előrelépés történt. A most folyamatban lévő harmadik ciklusban (2014-2020) kisebb projektek mellett három nagyobb KEHOP projekt került elfogadásra, amelyből a Magyarszéki (Barátúri) tározó 2019 júliusában megvalósult és átadásra került, míg egy szivattyútelepi rekonstrukció (Ordacsehi) és az ún. Ős-Dráva projekt folyamatban van. Mindezeken felül központi gépbeszerzések, eszközfejlesztések is történtek.

A szakemberek szerint további belvíztározók kialakítására van szükség az átmeneti terhelés csökkentése érdekében, valamint az elvezető rendszerek optimalizálására. A víziközmű ellátás-, azaz az ivóvízellátás és szennyvízkezelés terén az ágazatnak elsősorban szakmai koordinációs szerepe van. A vízminőség védelem keretében konkrét feladat az ivóvízbázisok védelme.

A vizek jó állapotának elérése, a vízminőség-védelem is kiemelt feladat. Az EU Víz Keretirányelve (vízgyűjtő gazdálkodási terv – VGT) előtérbe helyezte a vízminőség javítását, ami több mint 40 vízminőségi paraméter mérését teszi szükségessé. A vízügyi ágazat feladata a vízminőségi kárelhárítás is, ahol a jelenség észlelésénél a lehető leghamarabb tisztában kell lenni a szennyezés fajtájával, mert ez határozza meg a védekezés módját. Ki kell emelni, hogy a szolgáltatott öntözővíz minőségét is a szolgáltatás növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb területen kell ellenőrizni. Indokolt, hogy a jövőben a VGT alapméréseihez, a vízminőségi kárelhárításhoz és az öntözővíz ellenőrzéséhez az igazgatóságok saját laboratóriummal rendelkezzenek, ahol a rentábilisan mérhető vízminőségi paramétereket minél rövidebb idő alatt és minél gyorsabban meg tudják majd határozni.

Nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni az önkormányzatokkal való kapcsolattartásra, és a térség mezőgazdasági területeinek vízellátását érintő feladatokra. 

Kiemelt feladatként kezelendő az öntözhető területek növelése: az öntözés fejlesztéséhez a vízkészletet a legszélesebb mértékben elérhetővé kell tenni. Ezen a területen is a differenciálás elvét kell alkalmazni, vagyis ki kell választani azokat a feladatokat, amelyek viszonylag alacsony forrásigénnyel, rövid idő alatt, nagy területek számára teszik lehetővé a vízkészletek elérését.

Az Ormánságban zajló Ős-Dráva program várhatóan 2020. december 31-én fejeződik be. A projekt célkitűzései nem tartalmazzák az öntözést, de a rendszer alkalmas lesz az igények kielégítésére. Az öt éves kötelező fenntartási idő leteltével a felmerülő igények a területen kielégíthetővé válnak.

A beruházási lehetőségek kihasználása támogatási keretek felhasználásával nagy lehetőség, azonban a megteremtett érték megóvása alapfeladat. Az elkészült művek fenntartása és működtetése nagy odafigyelést igényel.

A vízügyi geodézia területén elérendő célunk, hogy a folyók, a hullámterek, a kisvízfolyások, az árvízvédelmi töltések és a lokalizációs vonalak felmérése rendszeressé váljon, és a felmérések az erre a célra megnyíló források figyelembevételével kiegyensúlyozottan terheljék az ágazatot. A saját teljesítés növelése a vízgazdálkodás során elengedhetetlen területismeretet erősíti, amely egyaránt előny a vízkárelhárításnál, valamint a modellalapú vízgazdálkodás megvalósításánál.

Az önkormányzatokkal, a nemzeti agrárkamarákkal kiemelt stratégiai partnerként kívánunk együtt dolgozni, hiszen az árvízi biztonság, a villámárvizek elleni küzdelem, az öntözés-, illetve az aszálykárok enyhítése közös cél és érdek. A nemzeti parkokkal és a katasztrófavédelmi igazgatóságokkal napi kapcsolatban álluk és kiváló partnerségi viszonyt ápolunk, amit a továbbiakban is erősíteni szándékozunk. Munkánkhoz további stratégiai partnereket szeretnénk bevonni, a meglévő együttműködéseinket kibővíteni. Fontosnak tartjuk munkatársaink szakmai és nyelvi képzését is, hogy a kor kihívásaival lépést tudjunk tartani.

Fontosnak tartjuk a szakmai utánpótlást is, ezért hosszú évek óta együttműködünk és gyakorlati helyet biztosítunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Bajai Campusán tanulók számára, valamint Barcson, a Kaposvári Szakképzési Centrum Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiumával is szoros a kapcsolatunk. A Pécsi Tudományegyetem több karával is együttműködünk, melynek célja a kapcsolódási lehetőségek megismerésén keresztül egymás tevékenységének a népszerűsítése, valamint közös projekt lehetőségek felkutatása, illetve az ezzel kapcsolatos tudományos publikációk közlése és közzététele. A PTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről a tanulmányaikat folytató és diplomát szerzett hallgatók karrierépítésének elősegítése, a hallgatók diplomaszerzést megelőző- és azt követő elhelyezkedésének, karrierjük építésének előmozdítása, valamint a feladatkörhöz kapcsolódó képzési-, továbbképzési igények kielégítése a közös célunk a jövő generációja számára.

Bencs Zoltán
igazgató
DDVIZIG

További információk, sajtókapcsolat:
Jusztinger Brigitta jusztinger.brigitta@ddvizig.hu