Ezen a héten szombaton (23-án) a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is sok szeretettel vár mindenkit a Föld napján, a tettyei romoknál felállított pavilonjában, 10 órától 17 óráig.
A tanulmányút programja itt megtekinthető:
A szakmai nap programja innét letölthető:
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – hasonlóan a 2021. évihez – idén is online formában hirdette meg az immár hagyományosnak tekinthető gátőrfutását. A Víz Világnapján, azaz március 22-én indult verseny 2022. április 22-ig, a Föld Napjáig tart.
Lehet csatlakozni!
Dr. Nagy Gábor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felszíni vízkészlet-gazdálkodási referense tart előadást Vízgyűjtő gazdálkodás és modellezés címmel a bonyhádi Völgységi Múzeum Víz Világnapi rendezvényén, március 23-án (szerdán) 15.30 órától.
A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete Konferenciát közvetít, Klub Napot szervez 2022. március 25-én pénteken 11.00 - 13.00 óra között, ahol online formában tekinthető meg a Magyar Hidrológiai Társaság országos szakmai konferenciája a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról.
Március 10-én nyílt meg az a kiállítás, mely az Ormánság rejtőzködő kincseit mutatja meg Mánfai György fotóművész lencséjén át. A kiállításnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpontja adott helyet Szaporcán.
A Víz Világnapja alkalmából a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Akadémiai Bizottság Műszaki és Földtani Tudományok Szakbizottsága Vízgazdálkodási Munkabizottsága, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya és Somogy Megyei Területi Szervezetei közösen alkotópályázatokat hirdetnek.
A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.
40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...
A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.
Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.
Korábbi eseményekMagyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny.
A sérülékeny vízbázisok csapadékból közvetlenül utánpótolódó karszt, talaj, vagy rétegvizet termelnek. A felszíni szennyeződés a csapadékvízzel együtt bejuthat a vízadó rétegbe.
Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztettünk üzemelő és távlati vízbázisokat.
Az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok sérülékeny földtani környezetben áramló vizet termelnek.
A stratégiai tartaléknak kijelölt víznyerő területek a távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket.
A termelt víz minőségének nyomon követése az üzemeltető feladata.
Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. 1995-ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2009. december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult.
A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése.
Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyező források alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása.
A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója.
A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul:
Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek - annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen -, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.
A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget.
Igazgatóságunk működési területén a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba 32 üzemelő és 8 távlati sérülékeny ivóvízbázis került. A vízbázis típusa alapján ezek közül 8 talaj, 12 réteg és 20 karszt vízbázisról beszélhetünk. Ezekből 1997-ben 9, 1998-ban 6, 1999-ben 2, 2000-ben 6, 2001-ben 8, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be azalapállapot-felmérések, diagnosztikai vizsgálatok. A KEOP 2.2.3 C projekt keretén belül további 3 távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata fejeződött be 2011. évben.
A továbbiakban a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása az üzemeltető, kezelő feladata.