Események

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

9
2021. október 9., szombat

A Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén megalakított Települési Önkéntes Mentőcsoportok újraminősítése – 2021. október 9.

DSC_0049_sm

Az eseményen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Kovács Tibor szakaszmérnök-helyettes vett részt mint előadó, a Dunaszekcsői Örökségház épületében.

 

Az előadás témája: Elméleti felkészítés általános katasztrófavédelmi (polgári védelmi), honvédelmi és árvíz elleni védekezési ismeretekből. (Előadók: Oláh Tibor tű. ezredes, Kovács Tibor a DDVIZIG képviselője).

4
2021. október 4., hétfő

VÉRADÁS A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGON – 2021. 10. 04.

Veradas-logo

Folytatódott a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által már hagyományosnak mondható véradó kampány, melynek alkalmával október 4-én (hétfőn) az Országos Vérellátó Szolgálat Pécsi Regionális Vérellátó Központja – a Magyar Vöröskereszt támogatásával – kitelepült igazgatóságunk központi épületébe, idén immár harmadik alkalommal.

21
2021. szeptember 21., kedd

Vízrajzi mérőgyakorlat Miskolcon – szeptember 21-23.

DDVIZIG_2021_09_30_Vizrajzi_sm

A 2021-es évben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vendégeiként vettünk részt a hagyományosan minden évben megrendezett vízrajzi mérőgyakorlaton, szeptember 21. és 23. között.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Üzemelő ivóvízbázisok

2013. november 20., szerda 09:44

Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny.

A sérülékeny vízbázisok csapadékból közvetlenül utánpótolódó karszt, talaj, vagy rétegvizet termelnek. A felszíni szennyeződés a csapadékvízzel együtt bejuthat a vízadó rétegbe.

Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztettünk üzemelő és távlati vízbázisokat.

Az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok sérülékeny földtani környezetben áramló vizet termelnek. 

A stratégiai tartaléknak kijelölt víznyerő területek a távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket.

A termelt víz minőségének nyomon követése az üzemeltető feladata.

Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. 1995-ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2009. december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult.

A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése.

Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyező források alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása.

A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója.

A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul:

  • belső védőidom (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) – 20 napos elérési idő, külső védőidom (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – 6 hónapos elérési idő,
  • hidrogeológiai A, B védőidomok (különböző veszélyességű nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – elérési idők: 5 év, 50 év.

Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek - annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen -, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.

A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget.

Igazgatóságunk működési területén a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba 32 üzemelő és 8 távlati sérülékeny ivóvízbázis került. A vízbázis típusa alapján ezek közül 8 talaj, 12 réteg és 20 karszt vízbázisról beszélhetünk. Ezekből 1997-ben 9, 1998-ban 6, 1999-ben 2, 2000-ben 6, 2001-ben 8, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be azalapállapot-felmérések, diagnosztikai vizsgálatok. A KEOP 2.2.3 C projekt keretén belül további 3 távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata fejeződött be 2011. évben.

A továbbiakban a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása az üzemeltető, kezelő feladata.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:46