Események

7
2022. december 7., szerda

Nyílt nap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán, Baján

NKE_logo_sm

Víz nélkül nincs élet. Ezért is kiemelten fontos a Víztudományi Karon folyó oktatás. Látogass el az egyetem nyílt napjára és ismerd meg képzéseit!

19
2023. április 19., szerda

36. OTDK Műszaki Tudományi Szekció

Muszaki Tudomany Szekcio_sm

Az NKE Víztudományi Kara a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa hazánkban.

A 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekciójának megrendezési jogát a Víztudományi Kar nyerte el, így 2023-ban a bajai campus ad helyszínt az eseménynek.

19
2023. április 19., szerda

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV)

A Belügyminisztérium felhívása a Vízügy szakmacsoport szakképesítései szakmai tanulmányi versenyére a 2022/2023-as tanévben.

15
2022. október 15., szombat

Pályaorientációs Nyílt Nap a KSZC Lamping József Technikum és Szakképző Iskolában – 2022. október 13.

2022. október 15-én (szombaton) 8:00-12:00 óra között pályaorientációs napot és pályaválasztási fórumot tart az iskola, ahol a DDVIZIG standdal, quaddal, mobilgáttal, vízügyes kisfilmekkel és kvízjátékokkal várja a látogatókat ...

16
2022. november 16., szerda

Meghívó szennyvizek öntözési célú hasznosítása konferenciára – 2022. november 16.

A konferencia megnyitójára szóló meghívó itt letölthető:

26
2022. október 26., szerda

Meghívó Hidrológus Klubnapra – 2022. október 10.

A Hidrológus Klubnapra szóló meghívó itt letölthető:

14
2022. október 14., péntek

Új időszaki kiállítás a Duna Múzeumban – 2022. október 10.

vizeum_belyeg

Dóka Béla fotográfus négy hónapot töltött el a Fülöp-szigeteken lévő kis faluban, melynek neve Panandigan. A panandigan fillipínó szó, mely azt jelenti: meggyőződéssel cselekedni, fenntartani valamit minden nehézség és különbözőség ellenére is; küzdelem egy eszméért, egy életmódért.

30
2022. szeptember 30., péntek

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – 2022. – 2022. szeptember 28.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2022-ben is csatlakozik a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. A Víztudományi Kar 2022. szeptember 30-án, pénteken 15 órától várja az érdeklődőket a bajai campusán.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, kiemelt műszaki referens

Üzemelő ivóvízbázisok

2013. november 20., szerda 09:44

Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny.

A sérülékeny vízbázisok csapadékból közvetlenül utánpótolódó karszt, talaj, vagy rétegvizet termelnek. A felszíni szennyeződés a csapadékvízzel együtt bejuthat a vízadó rétegbe.

Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztettünk üzemelő és távlati vízbázisokat.

Az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok sérülékeny földtani környezetben áramló vizet termelnek. 

A stratégiai tartaléknak kijelölt víznyerő területek a távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket.

A termelt víz minőségének nyomon követése az üzemeltető feladata.

Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. 1995-ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2009. december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult.

A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése.

Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyező források alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása.

A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója.

A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul:

  • belső védőidom (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) – 20 napos elérési idő, külső védőidom (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – 6 hónapos elérési idő,
  • hidrogeológiai A, B védőidomok (különböző veszélyességű nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – elérési idők: 5 év, 50 év.

Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek - annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen -, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.

A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget.

Igazgatóságunk működési területén a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba 32 üzemelő és 8 távlati sérülékeny ivóvízbázis került. A vízbázis típusa alapján ezek közül 8 talaj, 12 réteg és 20 karszt vízbázisról beszélhetünk. Ezekből 1997-ben 9, 1998-ban 6, 1999-ben 2, 2000-ben 6, 2001-ben 8, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be azalapállapot-felmérések, diagnosztikai vizsgálatok. A KEOP 2.2.3 C projekt keretén belül további 3 távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata fejeződött be 2011. évben.

A továbbiakban a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása az üzemeltető, kezelő feladata.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:46