Védekezés

Az árvízvédelmi védvonalaknak rangjuk van, amely lehet első-, másod- vagy harmadrendű. Ez utóbbit halljuk gyakorta nyári gátként emlegetni.

Igazgatóságunk működési területén I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 34 településen összesen 30 ezer embert véd. A Duna jobb partján – mindig a folyásirány szerint értjük a jobb, illetve bal oldalt – az országhatártól Mohácsig 19,9 kilométer, a Dráva bal partján ugyancsak az országhatártól Tótújfaluig a visszatöltésezett Fekete-, illetve Pécsi-vízzel együtt 87,4 kilométer hosszan húzódik. Ezek a töltések a Duna esetében a mohácsi, a Drávát tekintve pedig a drávaszabolcsi, a kémesi és az ormánsági öblözeteket védik a folyók elöntéseivel szemben. Ezeknek az öblözeteknek a területe a Duna esetében 53, a Dráva mentén csaknem 300 négyzetkilométer, ezt nevezzük ármenetesített területnek, melyen 34 település népessége él.

A lokalizációs töltésnek nevezett másodrendű árvízvédelmi vonalak hossza a DDVIZIG működési területén nem éri el a húsz kilométert (18,5), míg a harmadrendűeké, a nyári gátaké 5,2 kilométer. A Duna menti árvízvédelmi művek kiépítését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte, árvízvédelmi szempontból biztonságosak. A védvonal fejlesztésének utolsó elemeként 1992-ben befejeződtek a Mohács városát védő partfal rekonstrukciós munkálatai.

Nem mondható ez el a Dráva bal partján húzódó védvonalról. A védelmi rendszer kiépítése e folyó mellett nem egységes, állapota és védőképessége tág határok között változik. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a töltések koronájának szintjét Drávasztára alatt, illetve a Fekete- és Pécsi-víz visszatöltésezett szakaszán a mértékadó árvízszint feletti 60 centire emelték. Azonban a jogszabály a Drávai töltés magasságát mértékadó árvízszint felett 1,2 méterben határozza meg, így a jelenlegi koronaszintet az említett szakaszokon még 60 centiméterrel magasabbra kell emelni. Az Igazgatóság a drávai szakaszokon folyamatban lévő fejlesztéseiről a Projektek/Baranya link alatt talál.

Öblözet és szivattyútelep:

Igazgatóságunk működési területén három belvízvédelmi szakasz van. A Dráva mentén 172,7, a Duna mellett 59,0, míg a Balaton Déli partján 23,91 négyzetkilométer.
Ezeket az öblözeteket 12 db, úgynevezett stabil szivattyútelep védi, melyeket az alábbiakban ismertetünk:

Az Igazgatóság gondoskodik a feladatkörébe tartozó árvízvédekezés, jégvédekezés, belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás és a helyi vízkárelhárítás-szakirányítás szervezéséről,  a védekezéseken való felkészülésekről, a védekezések végrehajtásáról és dokumentálásáról, a védekezés szervezeti beosztásának megfelelően a központi műszaki ügyelet és egyéb szakszolgálatok működtetéséről, valamint az egyéb védekezők tevékenységének szükséges szakirányításáról.

Részletes leírás az Igazgatóság védekezéshez kapcsolódó feladatairól:

• - felkészül a védekezésre
• - megtervezi, nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja a védelmi szervezetet
• - szervezi a védekezési erőforrásokat
• - adatokat szolgáltat: az erőforrás igénybevételi tervek készítéséhez, kitelepítési, mentési, kiürítési, befogadási és visszatelepítési tervekhez, egyéb védekezőknek védekezési terveik összeállításához
• - megteszi a védekezés megszűntével szükséges intézkedéseket
• - ellátja az államközi együttműködésből rá háruló feladatokat a határvízi védekezések terén
• - szervezi, irányítja és kiértékeli a vízkárelhárítási művek rendszeres felülvizsgálatát, javaslatot készít a szükséges intézkedésekre és elvégzi az elrendelt intézkedések végrehajtását
• - karbantartja, korszerűsíti a védelmi terveket
• - tájékoztatja a vízkárelhárítás műszaki feltételeiről az érintett önkormányzatokat és tájékozódik az önkormányzatok védelmi felkészültségéről
• - előterjesztéseket készít a megyei védelmi bizottság üléseire
• - megszervezi az árvíz- és belvízvédelmi, vízminőségi kárelhárítási gyakorlatokat, segítséget nyújt a helyi vízkárelhárítási gyakorlatokhoz, közreműködik az oktatásban, a tájékoztatásban
• - gondoskodik a Kárelhárítási Szabályzatában megfogalmazott feladatok ellátásáról
• - biztosítja a vízitársulatok és az önkormányzatok közcélú vízkárelhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét
• - együttműködik a társigazgatóságokkal, a területi közigazgatási és önkormányzati, valamint a védekezésben érdekelt egyéb szervekkel