Események

30
2022. szeptember 30., péntek

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – 2022. – 2022. szeptember 28.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2022-ben is csatlakozik a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. A Víztudományi Kar 2022. szeptember 30-án, pénteken 15 órától várja az érdeklődőket a bajai campusán.

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

26
2022. szeptember 26., hétfő

MEGHÍVÓ vezetőség választással egybekötött előadóülésre

logo_MHT_sm

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete „Dombvidéki tározási lehetőségek vizsgálata a DDVIZIG működési területén ” címmel Vezetőség választással egybekötött előadóülést szervez.

21
2022. szeptember 21., szerda

21. Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató – 2022. szeptember 21-22., Kaposvár – KAPOSVÁR ARÉNA

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság idén is részt vesz a Somogy Megyei Kormányhivatal által megrendezésre kerülő 21. Pályaválasztási Kiállításon és Szakmabemutatón, melyet 2022. szeptember 21. és 22. között tartanak Kaposváron, a Kaposvár Arénában.

25
2022. június 25., szombat

ÁRAPÁLY TÉNYEZŐK – A Várfok Galéria csoportos kiállítása az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25. – 16.00 óra

20220620141052_sm

A kiállítás megnyitójára szóló meghívó itt letölthető:

25
2022. június 25., szombat

Múzeumok Éjszakája az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25., szombat

Muzeumok Ejszakaja_2022_program_sm

A Duna Múzeum programja itt megtekinthető:

6
2022. július 6., szerda

A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése – Nyíregyháza, 2022. július 6-8.

logo_MHT_sm

A tájékoztató letölthető innen:

8
2022. június 8., szerda

MEGHÍVÓ A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM VÍZTUDOMÁNYI KAR A Hullámtéri Konferencia – A vízügyi ágazati továbbképzés című eseményére – 2022. június 8.

A meghívóra kattintva elérhető a regisztrációs felület.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Védekezés

2013. november 15., péntek 13:14

Az árvízvédelmi védvonalaknak rangjuk van, amely lehet első, másod vagy harmadrendű Ez utóbbit halljuk gyakorta nyári gátként emlegetni.

Igazgatóságunk működési területén I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 34 településen összesen 30 ezer embert véd. A Duna jobb partján – mindig a folyásirány szerint értjük a jobb, illetve bal oldalt – az országhatártól Mohácsig 19,9 kilométer, a Dráva bal partján ugyancsak az országhatártól Tótújfaluig a visszatöltésezett Fekete-, illetve Pécsi-vízzel együtt 87,4 kilométer hosszan húzódik. Ezek a töltések a Duna esetében a mohácsi, a Drávát tekintve pedig a drávaszabolcsi, a kémesi és az ormánsági öblözeteket védik a folyók elöntéseivel szemben. Ezeknek az öblözeteknek a területe a Duna esetében 53, a Dráva mentén csaknem 300 négyzetkilométer, ezt nevezzük ármenetesített területnek, melyen 34 település népessége él.

A lokalizációs töltésnek nevezett másodrendű árvízvédelmi vonalak hossza a DDVIZIG működési területén nem éri el a húsz kilométert (18,5), míg a harmadrendűeké, a nyári gátaké 5,2 kilométer. A Duna menti árvízvédelmi művek kiépítését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte, árvízvédelmi szempontból biztonságosak. A védvonal fejlesztésének utolsó elemeként 1992-ben befejeződtek a Mohács városát védő partfal rekonstrukciós munkálatai.

Nem mondható ez el a Dráva bal partján húzódó védvonalról. A védelmi rendszer kiépítése e folyó mellett nem egységes, állapota és védőképessége tág határok között változik. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a töltések koronájának szintjét Drávasztára alatt, illetve a Fekete- és Pécsi-víz visszatöltésezett szakaszán a mértékadó árvízszint feletti 60 centire emelték. Azonban a jogszabály a Drávai töltés magasságát mértékadó árvízszint felett 1,2 méterben határozza meg, így a jelenlegi koronaszintet az említett szakaszokon még 60 centiméterrel magasabbra kell emelni. Az Igazgatóság Drávai szakaszokon folyamatban lévő fejlesztéseiről a Projektek/Baranya link alatt talál.

Árvízvédekezés

Öblözet és szivattyútelep:

Igazgatóságunk működési területén három belvízvédelmi szakasz van. A Dráva mentén 172,7, a Duna mellett 59,0, míg a Balaton Déli partján 23,91 négyzetkilométer.
Ezeket az öblözeteket 12 db, úgynevezett stabil szivattyútelep védi, melyeket az alábbiakban ismertetünk:

Belvízvédelmi szakasz neve:    Szivattyútelep neve:    Névleges kapacitása (m3/s)  
05.01. Dráva menti   Lanka
  Gordisai
  Mattyi
                   3,0
                   0,72
                   0,18
05.02. Dráva menti   Béda
  Kölked
  Gerechát
  Vizslak
                   1,6
                   1,4
                   1,4
                   1,4
05.03. Dél-balatoni   Balatonlellei
  Ordacsehi
  Balatonőszödi
  Szántódi
  Zamárdi
                   2,1
                   2,1
                   0,5
                   0,5
                   0,5


Az Igazgatóság gondoskodik a feladatkörébe tartozó árvízvédekezés, jégvédekezés, belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás és a helyi vízkárelhárítás-szakirányítás szervezéséről,  a védekezéseken való felkészülésekről, a védekezések végrehajtásáról és dokumentálásáról, a védekezés szervezeti beosztásának megfelelően a központi műszaki ügyelet és egyéb szakszolgálatok működtetéséről, valamint az egyéb védekezők tevékenységének szükséges szakirányításáról.

Részletes leírás az Igazgatóság védekezéshez kapcsolódó feladatairól:

  • - felkészül a védekezésre
  • - megtervezi, nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja a védelmi szervezetet
  • - szervezi a védekezési erőforrásokat
  • - adatokat szolgáltat: az erőforrás igénybevételi tervek készítéséhez, kitelepítési, mentési, kiürítési, befogadási és visszatelepítési tervekhez, egyéb védekezőknek védekezési terveik összeállításához
  • - megteszi a védekezés megszűntével szükséges intézkedéseket
  • - ellátja az államközi együttműködésből rá háruló feladatokat a határvízi védekezések terén
  • - szervezi, irányítja és kiértékeli a vízkárelhárítási művek rendszeres felülvizsgálatát, javaslatot készít a szükséges intézkedésekre és elvégzi az elrendelt intézkedések végrehajtását
  • - karbantartja, korszerűsíti a védelmi terveket
  • - tájékoztatja a vízkárelhárítás műszaki feltételeiről az érintett önkormányzatokat és tájékozódik az önkormányzatok védelmi felkészültségéről
  • - előterjesztéseket készít a megyei védelmi bizottság üléseire
  • - megszervezi az árvíz- és belvízvédelmi, vízminőségi kárelhárítási gyakorlatokat, segítséget nyújt a helyi vízkárelhárítási gyakorlatokhoz, közreműködik az oktatásban, a tájékoztatásban
  • - gondoskodik a Kárelhárítási Szabályzatában megfogalmazott feladatok ellátásáról
  • - biztosítja a vízitársulatok és az önkormányzatok közcélú vízkárelhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét
  • - együttműködik a társigazgatóságokkal, a területi közigazgatási és önkormányzati, valamint a védekezésben érdekelt egyéb szervekkel
Utolsó módosítás: 2020. május 29., péntek 11:14