Érdekességek

Tudja-e?

- a Balatont a rómaiak egyszerűen Lacus Pelsónak nevezték, majorságokat, villákat építettek a partján, az északi napos lankáira szőlőt telepítettek.
- a szlávok Balatonnak hívták a mai magyar tengert, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek.
- Baranya és Somogy megye mindegyik településén vízmű üzemel.
- Baranya megye 41 településén csatornamű van.
- Somogy megy 28 településén szennyvízcsatorna hálózat üzemel.
- Jelentősebb vízbázisok a Dráva mentén vannak.
- Baranya megye vízbázisainak nagy része rétegvízre épül.
- Baranya megye területén 75 sérülékeny vízbázis található.
- Somogy megye területén 27 sérülékeny vízbázis található.
- A felszín alatti vízkészlet a talajvizek, a rétegvizek, a karsztvizek, hasadék vizek és a parti szűrésű vizek összessége.
- A települési infrastruktúra egyik igen fejlesztés igényes területe a szennyvízelvezetés és a tisztítás.
- Baranya megyében 32 db, Somogy megyében pedig 48 db hévízkút van.
- Minősített gyógyvizek Baranya és Somogy megyében: Nagyatád, Csokonyvisonta, Csisztapuszta, Kaposvár, Igal, Nagyberény és Harkány településeken találhatók.
- Somogy megyében 420 db tó van, ezek felülete 4129 ha, térfogata 59 millió m3.
- Somogy megyében a mesterséges tavak közül 17 jóléti célokat szolgál.
- Baranya megyében 260 tó van, ezekből 15 jóléti célú . Összfelületük 2663 ha, térfogata 41,5 millió m3.
- A Dráva folyó 70 - 237 fkm közötti / Drávaszabolcs-Őrtilos / szakasza a horvát szomszédainkkal közös érdekű, és a folyó 196,0 fkm-ig hajózható.
- Az árvízek elleni védelmet a Duna-töltés ill. a mohácsi árvízvédelmi fal / 19,9 km/ Mohács és az országhatár között, valamint a Dráva bal parti védvonal Tótújfalu és Gyűrűspuszta között / 87,4 km / szolgálja.

A víz - létkérdés

A víz földünk elemi összetevője, de 97 százalékban tenger, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlan. A maradék 3 százalék kétharmada gleccserek illetve jég és hó formájában van jelen. Így hát a víztartaléknak csupán 1 százaléka használható fel közvetlenül.

Víz nélkül nincs élet. Szerencsére a természet úgy működik, hogy a fogyasztható vízkészlet folyamatosan megújul: lehulló csapadék a patakokon, folyókon át az óceánba kerül, s annak párolgása újra feltölti a felhőket. Sajnos – és itt kezdődnek a problémák – a vízkészlet eloszlása egyeletlen. Olyan országokban, mint Kanada, Ausztria és Írország jóval több van az éltető elemből, mint amennyi elfogy, míg Ausztráliában, a Közel-Keleten és Kína északi részén kevés a víz. Más vidékeken, mint Indiában és Bangladesben az esőzés szezonális, s néhány hónap alatt lezúdul az egész évi készlet. A szűkösen ellátott térségekbe utánpótlást juttatni költséges, hiszen a víz nehéz, szállítása drága.

A vízzel kapcsolatos másik egyetemes gond az, hogy az emberiség rendkívül pazarlóan bánik vele, s – amióta világ a világ – mindig alulértékelt volt a gyakorlatban.

Pedig köztudott, hogy a víz összegyűjtése, ihatóvá tétele, tárolása és a szennyvíz tisztítása hatalmas pénzekbe kerül. A vízprobléma felismerése és tudatosítása hihetetlenül lassan megy: 2002. évi kyotói világértekezlet volt az első fórum, amelyen egyetemes szinten komolyan foglalkoztak vele. 2002. augusztusában a johannesburgi csúcstalálkozón elhatározták: 2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik ma nem jutnak hozzá tiszta, egészséges vízhez. Ma ugyanis a fejlődő országokban egymilliárd embernek okoz gondot a vízhez való hozzájutás, és 2,2 milliárdra teszik azok számát, akik nem tudnak rendszeresen tisztálkodni.

A The Economics című gazdasági hetilap, amely részletesen elemzi a világ vízellátottságát, kitér a probléma egyéb vonatkozásaira is. A globalizmus ellen tüntetők olyan vádakat is megfogalmaznak, hogy a szabályozatlan fejlődés, a gazdagodás, a vízkészletek rohamos csökkenéséhez, hiányához vezet.

Zöld napok

február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja - 59/2000. (VI.16.) OGY h. 10. -
február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja
március 22. A Víz Világnapja
március 23. Meteorológiai Világnap
április 22. A Föld Napja
május 10. Madarak és Fák Napja
május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja ENSZ 200. 12.
május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja
június 5. Környezetvédelmi Világnap
június 17. a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja
szeptember 16. Az Ózon Világnapja
szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap
október 1. Habitat Világnap
október 5. Az Állatok Világnapja
október 21. Földünkért Világnap

Víz világnap

A víz jelenléte meghatározza mindennapjainkat. Természetesnek vesszük, hogy az ivóvíz mindig a rendelkezésünkre áll. Márpedig ha így folytatjuk a jelenlegi pazarló fogyasztását, szennyezését, ez rövid időn belül visszaüthet. És nem csak a vízfogyasztási szokásaink megváltoztatásának szükségességéről van szó, hanem annak a tudatos gondolkodásnak a erősítéséről is, mely figyelemmel van arra, hogy a földünk ivóvízkészlete véges.

A minden év március 22-én rendezett Víz világnap egyebek mellett ezt a tudatformálást is szolgálja. 2009-ben egyébként a nap rendezvénysorozata a határokon átnyúló vízgyűjtők témakörével foglalkozott. Érthető, a vizek szennyezése nem áll meg az országhatárokon, sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek esetében. Ezt Igazgatóságunk működési területét nézve különös hangsúllyal mondjuk, hiszen vannak határvizeink is. Megóvásuk, hasznosításuk érdekében – az utóbbi években szépen formálódó határvízi együttműködés eredményeként – számos példát lehet felsorolni, természetesen nem csak a Víz világnapján. A Víz világnapjáról bővebb információkat talál a www.vilagnap.hu oldalon.

Föld napja

Éppen félidőben csatlakoztunk, Negyven éve, 1970-ben egy amerikai egyetemi hallgató, Denis Hayes mozgalmat indított a Föld védelmében. Mögé már a mozgalom indításakor 25 millió amerikai sorakozott fel.

Azóta ma már szinte az egész Földre kiterjed a mozgalom, ezernél több szervezet vesz benne részt. Magyarországon a Föld napját húsz éve, 1990 óta rendezik meg. A cél természetesen felhívni különböző akciókkal, rendezvényekkel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. A mozgalom egyik jelmondata: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? 1989-ben Kaliforniában megalakult a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont. Ettől kezdve és innen havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sok féle akcióval ünnepeljék április 22-én – e napon indította el mozgalmát Denis Hayes – a Föld napját. A programba közel 130 ország és polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be. Denis Hayes azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.

Környezetvédelmi világnap

Gondoljunk most csak a már hétköznapi kifejezéssé vált globális felmelegedésre. Vagy arra, hogy némely légkörkutatók már a múlt század kilencvenes éveiben jelezték a következő évezred a nagy erejű viharoké lesz. Vagy gondoljunk a brazíliai, az indonéziai esőerdőkre, pontosabban arra, ami még megvan belőlük. Azt hisszük, időben, térben távol vannak tőlünk – holott mi is érezzük ezek hatását. Ezért nem túlzás kijelenteni: a környezet megóvása mindenkinek érdeke.
Kimondták ezt már sokszor, többek között az 1972-ben a svédországi Stockholmban tartott „Ember és bioszféra” címmel megrendezett környezetvédelmi világkonferencián is. A konferenciát június 5-én nyitották meg. amelyet az ENSZ határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

Minden évben kiválasztanak egy országot, ahol a központi eseményeket rendezik. A Környezetvédelmi világnaphoz kötődő akciók igen sokrétűek, s gyakorlatilag minden korosztály részese lehet ezeken keresztül annak, hogy azt érezhesse: ő is tett valamit a környezet megmentése, megóvása érdekében. Magyarország még nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy a központi rendezvények házigazdája lehessen.

A Környezetvédelmi világnap céljai:

- energiatakarékosság, a helyi erőforrások mind szélesebb körű felhasználása
- a megújuló természeti források hasznosítása
- a szemét- és hulladékképződés csökkentése
- a környezetszennyezés megelőzése.

Duna nap

Duna: egy folyó, közös felelősség.

Találó a jelmondat, hiszen a Duna az egyetlen olyan folyó a világon, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A nemzetközi Duna Nap célja az, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és sokszor kihasznált folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.

A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először ezt a napot, s az ünneplésre az adott okot, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelme érdekében a Duna Védelmi Egyezményt. Azóta az esemény hagyománnyá vált. A nemzetközi Duna Napon tizennégy országban szerveznek ismeretterjesztő és kulturális programokat, fesztiválokat. Egyébként június 29-én 14 órakor a nemzetközi Duna Nap tiszteletére a hajók egyezményes kürtjellel köszöntik a Dunát. Részletesebb tájékozódás érdekében érdemes felkeresni a www.duna-nap.kormany.hu oldalt.